A Karatéról

A karate a középkorban alakult ki Okinawa szigeten, a hosszas császári fegyvertilalom és buddhista testgyakorlatok közös hatására. Egységes rendszerré a XX. század elején formálták, majd japán II. világháborút követő nyitása után indult el hódító útjára.

Napjainkban közel 40 milliónyian gyakorolják. Fegyelem, önfegyelem, kitartás, tisztelet olyan jellemvonás, amelyet bármely sportág méltán irigyelhet. Magyarországon a karatésok mintegy 40-50 ezer fős tábora, (főleg fiatalok és gyerekek) részesülnek ezekben az értékekben. Ugyanakkor a karate a folyamatos fejlődés eredményeként mára egyike a modern versenysportoknak.

A World Karate Federation versenyei közül a felnőtt világbajnokságok, illetve az Európa-bajnokságok a legrangosabbak. Az erőfeszítések által a múltra jellemző széttagoltság helyett lassan 15 éve egységes a világ karatéja. Ennek köszönhető, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1999-ben hivatalosan elismerte a sportágat, a WKF-et pedig felvette teljes jogú tagjai sorába. A legutóbbi két NOB-kongresszuson csupán néhány szavazat hiányzott, hogy a karate bekerüljön az Olimpia programjába, de a legkomolyabb esélye most lesz a karaténak, hogy 2013-ban meghozzák a döntést arról, hogy 2020-ban a karate is ott lesz az olimpiai játékokon.

A Magyar Karate Szakszövetség, mint a WKF hazai tagszervezete, mind az öt nagy karate stílust magába tömöríti: a Goju-ryut, a Shito-ryut, a Shotokant, a Wado-ryut és a Kyokushinkait. A stílusoknak is megvannak a maguk hazai és világversenyei, de azok értéke nehezen merhető a WKF bajnokságokhoz. A sportág legnagyobb hazai eseménye a WKF Magyar Bajnokság, hiszen a más szabályokat alkalmazó kyokushinkai kivételével valamennyi stílus karatésai tatamira lépnek itt.

Eredményeinkről

Hazánkban, a 70-es években terjedt el a karate, jelentősebb eredményekre azonban várni kellett. Világversenyen az első érem egy junior EB-bronz volt, amelyet 1982-ben Molnár Tamás ért el. 1984-ben és azt követő néhány évben még kétszer Budapest világkupát rendezhetett. Az elsőn Marosvölgyi László második lett, ezzel a magyar karate elkönyvelhette az első felnőtt medált.

Az igazi fellendülést a 2000-es évek hozták meg. Az első világbajnoki címet S.Kovács Ádám nyerte 2001-ben, Athénban a juniorok között. Egy évre rá Madridban Klima Zsuzsanna ezüstérmet szerzett a felnőtt VB-n, és ugyaneddig jutott 2004-ben és 2008-ban S.Kovács is.

2004. évi Európa-bajnokságon Tóth Beatrix bronzérmet szerzett Moszkvában. Sikerét megismételte a következő évben, Tenerifén is III. helyezést ért el 2005-ben az EB-n. Tóth Beatrix és Klima Zsuzsanna is tagjai voltak a női csapatnak, Lassingleitner Fruzsinával kiegészülve, amely meghozta Magyarország első csapat érmeit. 2009-ben a zágrábi Európa-bajnokságon harmadik helyezést értek el, majd ugyanebben az évben megrendezésre kerülő madridi Regionális Európa-bajnokságon dupláztak és újra bronzérmet nyertek.

2009-ben S.Kovács a karatén túlmutató sikert ért el. A nem olimpiai sportágak „Olimpiáján”, a Tajvanon megrendezett Világjátékokon aranyérmet nyert az összes magyar sportoló közül egyedüliként. Diadalának köszönhetően megválasztották Magyarországon az év sportolójának a nem olimpiai sportágak kategóriájában.

Az elmúlt évtizedben felnőttjeink számos egyéb érmet is szereztek, de különösen örömteli utánpótláskorú sportolóink térhódítása az elmúlt 2-3 esztendőben. Tadissi Martial 2009-ben a juniorok között, 2011-ben pedig az U21-es kategóriában bizonyult a kontinens legjobbjának, de Metzger Szandra és Szegedi Döme is állt már a dobogó legfelső fokán. És rajtuk kívül közel tucatnyi fiatal magyar karatésnak jutott érem az elmúlt pár világversenyen.

A 2011. év legfrissebb eredményei is előremutatóak. Malajzia adott otthont a világviadalnak, ahol junior kategóriában Szegedi Döme világbajnok lett, Metzger Szandra pedig az U21-es kategóriában nyert bronzérmet. 2012-ben, Bakuban további 5 éremmel gazdagodott Magyarország a korosztályos Európa bajnokságon, ahol Csák Klaudia az U21-es kategóriában bronz érmet szerzett.